Névadónk: Barcza Gedeon nemzetközi nagymester

Barcza Gedeon a magyar és az egyetemes sakkozás legnagyobb egyéniségei közé tartozik, hiszen kiemelkedő versenyeredményei mellett, szakírói és sakkpedagógusi munkássága is egyedülálló volt. Nemzedékek nőttek fel a "Tanár Úr", később "Gida Bácsi" tanításain! Az ő sikerekben gazdag életpályáját szeretnénk most röviden összefoglalni, és ezzel is emléket állítani egyesületünk névadójának.

Barcza Gedeon

Barcza Gedeon nemzetközi nagymester 1911. augusztus 11.-én született Kisújszálláson.

Valamennyi tanulmányát Debrecenben végezte, s itt tanult meg sakkozni is 15(!) éves korában, de a város bajnokságán már 1931-ben első lett, és ezt még négyszer egymás után megismételte.

1934-ben megszerezte a matematika-fizika szakos középiskolai tanári oklevelet.

Két évvel később, a magyar mesteri cím elnyerését követően Budapestre költözött. 1941-ben megházasodott, amiből négy gyermeke született. 1949-ben a nemzetközi mesteri cím birtokosa lett, de előtte számtalan mesterversenyen diadalmaskodott. 1951-től 1972-ig a Magyar Sakkélet főmunkatársa volt. Írásai, cikksorozatai és több nyelvre lefordított könyvei a magyar sakkirodalom klasszikus alapműveinek számítanak ma is! A nemzetközi nagymesteri címet 1954-ben kapta meg, de a levelezési sakkozásban is nemzetközi mesteri lett!

Nyolc olimpián (1936-1968) és három Európa-bajnokságon (1961-1970) szerepelt, s a magyar válogatottban összesen 297 partit játszott. Kétszer játszott zónaközi döntőben (1952 és 1962). Nyolcszor nyert magyar bajnokságot 1942 és 1966 között.

Mint sakkoktató, elsősorban szeretett klubjában, a Tipográfiában (és jogelődjében, a Szikrában) tevékenykedett, de a Magyar Rádióban és Televízióban is felejthetetlen előadásokat tartott. 1952-ben mesteredzői kitüntetést kapott.

Nevéhez fűződik az 1. Hf3, d5 2. g3-as rendszer kidolgozása, amelyben Szmiszlovot és Kereszt is legyőzte. Finom, pozíciós sakkozó volt, játszmáiban különösen a huszárokkal bánt kiválóan. Tréfás ars poeticája így hangzott: "A sakkjátszma célja nem a mattadás, hanem a huszárvégjáték...!?"

1986. február 27.-én hunyt el Budapesten.

Jakobetz László